Căutare

Alaptörvénybe ütközőnek minősítette tegnap az alkotmánybíróság a kormány által javasolt és a parlament által korábban elfogadott választási törvényt, amely az egyéni választókerületes rendszer bevezetéséről rendelkezik. A jogszabály ellen Traian Băsescu államfő emelt kifogást.

A jogszabály értelmében a mandátumok körülbelül felét az egyéni választókerületek első helyezettjei nyerik el, a parlamenti helyek másik fele pedig az országos visszaosztás nyomán a választókerületekben második, esetleg harmadik helyen végzett jelölteket illeti meg.

Az államfő egyebek között az úgynevezett kiegészítő listákat kifogásolta. A pártoknak ugyanis lehetőséget teremt a jogszabály arra, hogy erről a névsorról is mandátumokat osszanak ki. Lehetnek ugyanis olyan pártok, amelyek a visszaosztás alapján több mandátumra jogosultak, de nincs elég jelöltjük a választókerületekben, ezért csak a kiegészítő listáról jelölhetik ki törvényhozóikat.

A szenátus szociáldemokrata elnöke, Nicolae Văcăroiu számított a döntésre, mivel a közvetlen és egyetemes választások tekintetében az alkotmány világosan fogalmaz. „Elfogadhatatlan, hogy valakiből úgy legyen képviselő vagy szenátor, hogy nem szerepel a szavazócédulán” – mondta.

A képviselőház elnöke, a liberális Bogdan Olteanu szerint ahogy az alkotmánybírósági ítélet megérkezik a parlamenthez, a választási bizottság elkészítheti jelentését a módosításokról, majd a két ház plénuma szavaz a dokumentum egészéről, mindez 7–10 nap alatt megtörténhet. Ha elhúzódna a vita, a kormány akár sürgősségi rendelettel is politikai felelősséget vállalhat az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséért – szögezte le.

Az RMDSZ politikusa, Varga Attila lapunknak elmondta, jogászként csodálkozik a döntésen, amely gyakorlatilag megkérdőjelezi az arányosság elvének éppen az alkotmányban szentesített létjogosultságát. „A történtek nyilván új helyzet elé állítják a parlamentet” – vélekedett Varga Attila.

Tegnap esti sajtónyilatkozatában Băsescu elmondta, az alkotmánybíróság határozata után két lehetősége van a parlamentnek. Az egyik az, hogy alkotmányossá teszi a kormány felelősségvállalásával elfogadott jogszabályt, amihez viszont más cikkelyeket is módosítani kell.

A visszaküldött törvény helyett a szociáldemokraták 2005-ben, vagy a demokraták nemrégiben benyújtott tervezetét vitatnák meg. Az államfő az előbbi szöveget tartja jobbnak.